Reggel felkeltünk, én másnaposan, a vendég még horkolt a nagyszobába. A kedvesem meglátogatta a fürdőt, majd visszabújt mellém. Kicsit terpesztett lábbal hívta a kezem. Simogatás majd érezte, hogy rám is hatással van az élmény... Bezártam az ajtót. Próbálkoztunk, de nem voltam stabil. Nem szeretem ezt az érzést. Így mivel ismerem a mondást /nyelvében és a nemzet, ha már eleget nemzett../ Alapos kényeztetésben részesítettem.

Estére nem bíztam a véletlenre semmit, bogyó be, farok fel. Nagy döngetést rendeztünk. Sajnos csak én mentem el. De még most is bizsergek. Ezt megírtam neki is. Tetszik neki :)